már másodjára indultunk el, és érkeztünk meg Zágrábba, de most a jó leágazáson mentünk, így nem kóvályogtunk össze-vissza. Ugyanaz a négy ember ment, mint tavaly, és a sofőr - mitfárer beosztás se változott - Erőss oldalszélben mentünk!
Fél hétkor indultunk, mert 11-kor már sorsoltak. Majdnem az összes horvát ismerős volt, hisz ez a negyedik verseny ahol megjelenünk. Először a magyarokat köszöntötték, majd jött az összes város, klub. Összesen 37-en voltunk, ha jól emlékszem.
A verseny, pont mint Rijekában, egyfajta vigaszágas verseny volt, konkrétan fighter's bracket, aminek nem hinném, hogy van magyar fordítása. Van egy főág, ahonnan ki lehet esni a többi 7 csoportba. A végén a nyolc csoport győztese, egy új sorsolás után, megküzd, de innen aki kiesik, a last chance-ben folytatja.
Mivel többen voltunk, mint 32, sok erőnyerő volt, persze közülünk hárman pont nem, ráadásul két magyar egymást kapta. Én kiestem egyből, majd Petede is.
Erőss úr egy hírességet fogott ki, egy visszavonult kosárlabdázót, Nikola Prkačint, aki bajnok volt a zágrábi Cibonával, Efes Pilsennel, Panathinaikossal...
Hiába látott jobban rá a táblára, nem sikerült megállítania a csigászt. Igaz kapott segítséget is az oldalvonalról, tudniillik a 11 pontos meccsen, 9-valamennyi vezetésnél, azt tanácsolta neki valamelyik, hogy duplázzon. Egyrészről miért beszélik meg, másrészről, miért mond baromságot?? Miután kikapott, megkérdezte tőle, hogy miért duplázott, erre a válasz: mert egy idióta azt tanácsolta.
Amíg a többiek játszottak, én vártam az ellenfelemre. Mivel kettőkor fejezték be, nem kezdtünk bele, mert nekiláttunk enni. Legalább erre nem kellett időt, és energiát pazarolni, hogy egy másik országban keressünk valami elfogadható helyet, ahol tudunk étkezni.
A következőt megnyertem szar játékkal, bár egész hétvégén gyengén játszottam, de egy meccs alatt legalább szerencsém volt. Laci meg kiesett a last chance-be.
Utána várhattam tovább a következő ellenfelemre, mert a kosaras, valamilyen tisztet tölt be a csapatnál és osztogatta a szponzorjegyeket a Cibona-Partizan meccsre. Mi is mentünk volna, de Vilko játszott, és Stoki nem volt elég szemfüles.
Tehát itt hagytak minket.
Olyan hét felé vissza is jöttek, mivel kétszeres hosszabbítás is volt.
Mire elkezdtünk játszani, nekem már szétrobbant a fejem. Volt egy nagyon idegesítő elnézésem, onnan még szarabbul ment a játék. Mondjuk a hosszú várakozásra fogom, és a kosár meccsre.
Követtem Lacit a last chance-be, majd onnan a picskuba, mivel nem is tudtam már koncentrálni és kikaptam megint.
Mivel ez a két ember, aki nagyon okosan néz a tábla mögül, nem nevezett minket a páros konzultációs bajnokságra, ezért valami meccs közbeni kiröhögés esete állott fent. Erre már nem emlékszem :D
Szóval meg lett a büntetésük, gyorsan távoztak ők is.
Késő este nyugovóra tértünk a kedvenc zágrábi hotelünkben, a Hotel Europaban, amire enyhén hatott a távol-keleti építészet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése